Zenede
Gyüjjék egy kis zene is.
Bele vagyok szerelmesedve a Systematic Chaos-ba (gy.k.: új Dream album). Ahogy egyre többet hallgatom, úgy fedezek fel egyre több gyönyörűséget benne magamnak. A szövegeket is elkezdtem olvasgatni, és (amennyit értek belőle) úgy érzem, tanulmányozásra méltóak. :)
Meghallgattam a 30 Seconds To Mars lemezét is, a Beautiful Lie-t. Tetszett, de nem mindegyik szám. Ezt is többször meg kell hallgatnom ahhoz, hogy igazi véleményt tudjak mondani. Így elsőre azt mondom, hogy nagyon jó. Már 2002-ben is ajánlgatta egy ismerősöm, de én mégis csak most fedeztem fel őket (láttam egy klipet az MTV-n, és felkeltette a figyelmemet). Jared Leto néha énekel, néha ordít, károg, satöbbi. Csak érzelmesen. Apropó érzelem: a zenekar stílusában picit érződik az emo-fíling, de ezt most minden pejoratív értelem nélkül mondom. A daloknak is van egy kis depis beütése, hangulatilag nem igazán vidámak, de azért nem forgatnak be... arany középút. :) Igényes, komoly, néhol érdekes megoldásokkal... nem sorolom be sehova, mert én ebben mindig is rossz voltam, de legyen elég annyi, hogy emészthető, érzelmes, odabaszós, igényes zene. :)
Uncsi, meleg nap
Utálom a meleget. Izzadok, mint egy ló, a hajam rátapad a hátamra (jó, tudom, kössem fel (magam, vagy a hajam?), de ha felkötöm, nem horhatok leengedett frizut, az meg milyen már, ha én pont olyat akarok viselni)...
Nincs semmi különösebb mondanivalóm, csak uncsizok, itt ülök a suliban (véééégre leadtam mind a két indexem), fél óra múlva megyen a buszom, kakajóstekercset majszolok, és nyomkdom ezeket a göböket itt előttem.
Befejeztem.
Január vagy szeptember
Mike Portnoy már azt se tudja, milyen évszak van... :)
Röviden
- Nem tudom melyik állatkertben a polip nagyméretű lego-darabokból építget dolgokat. (Most mondták a Fókuszban.) Erre már lehet gombot varrni! :D
- Ma jöttem rá, hogy a 30 Seconds To Mars zenekar énekese/gitárosa Jared Leto színész. Amúgy jó zene, megszereztem egy albumot, meg fogom hallgatni.
- Gyűlölöm az összes idióta animációs zenei "sztárt", lásd goomi, gumimaci, őrült csirke, őrült tehén stb. Majdnem az asztalban tettem kárt, mikor láttam a goomi klipjét (azaz a "dalt" és a szöveget), és valakit kedvem lett volna megverni. Bassza meg az összes ilyen szar, és azok is, akiknek ez tetszik, és megeszik, és megveszik, ésés...
Sorry.
Jaj
Jajistenem, magyar nyelvű a blogspot szerkesztőfelülete... jaj, de szokatlan... ! Most ez miért?
Haladni
Úgy szeretnék már haladni. Építeni a saját életem. Dolgozni. Szerelmemmel lenni.
Körkérdés
Ki mit kezdene - mondjuk - ötmillió forinttal?
Kritika
Nem értek egyet
ezzel a kritikával. Azt írja a kedves szerző, hogy a The Ministry Of Lost Souls felesleges és üres nóta, és hogy a Prophets Of War "emberkínzás". Szerintem ez hülyeség, a Ministry kell, mert drámai és mégsem hivalkodó, a Prophets meg tök poén :), nekem bejön, mit számít, hogy furcsa a hangzása? Pont ez benne a progresszív! :D
(Az meg már az én egyéni szocproblemem, hogy leszarom, hogy ő hogyan rakta volna össze a tracklistát - lásd a cikk végén.)
Vasalás és a Clorox reklám
Tegnap a fejemben maradt a hülye Clorox reklámból az "anyu ha mos, probléma nincsen" kezdetű buta dalocska, így akaratlanul is azt danoltam, és mikor anyukám meghallotta, így válaszolt: "Betuka ha vasal, probléma nincsen", utalva az általam már megígért műveletre, amelyet tegnap persze még nem, de ma már megcsináltam.
Végre
Vannak Dream videjók a konciról youtube-on! Jupííí! :D
Hol vannak a fotók?
Már lassan egy hete volt, de még mindig nincsenek sehol fotók a Dream konciról!...
:( Ez azért felháborító.
Jókedv - rosszkedv
Megint egy dolog, amitől a falra mászom: amikor valaki egész nap morcog meg zsörtölődik mellettem, és elszívja az energiámat, plusz engem is rosszkedvűvé tesz. Haggyámá bíkibe, no!
Az ellenkezője viszont nagyon tud tetszeni, mikor valaki képes energiát átadni jókedvével, pozitivizmusával.
Persze senkinek nem mondhatom meg, épp milyen kedve legyen. Egyet mondok: ha jókedved van, mosolyogj másokra, hadd vegyék át, ha viszont rossz, inkább ne szólj senkihez, és vonulj vissza. Vagy meséld el egy megértő embernek, mi bánt.
Majd...
Soha ne erőszakoljátok meg a lelketeket. A valódi érzéseket úgysem lehet kitörölni, elnyomni, megmásítani. Majd megmásítja valami, ami képes kiütni a helyéből. Majd.
Álomkoncert Álomszínház módra
Nos hát, megtörtént a nagy esemény, szerda este a PeCsa szabadtéren Dream Theater koncert volt vala megrendezve. (Nem tudom létezik-e ilyen "ómagyar" igeidő, de most nem ez a lényeg. :))
Szóval, életem és rajongásom időszaka alatt (ami még csak bő fél éves) most láttam először élőben a zenekart. Tudtam is, meg nem is, hogy mit várjak: tudtam, hogy istencsászár lesz, mert ha véletlenül rossz is egy DT koncert, az vagy a hangosítás miatt van, vagy azért, mert beteg valamelyik tag. De ez elég ritka. Mert a DT egy halálprofi zenekar, igazi ZENÉSZEKKEL, akik komolyan veszik a munkájukat, és tényleg úgy vezényelnek le egy koncertet, mint egy színházi előadást. Nem tudtam viszont, hogy mire számítsak például számlistát illetően, hiszen ők általában random választják ki, melyik dalaikat fogják játszani egy-egy bulin. Izgalmas. :) Nincs olyan, hogy "á, ez meg ez úgysem lesz, mióta megírták, sem játsszák", mert bármikor előfordulhat, hogy mégis.
Ennyit az előzményekről. Szerda este a meglepően könnyű bejutást követően (jó sorba álltunk) sikerült eldönteni, hogy előre álljunk-e, vagy hátra (először előre akartunk, de rájöttünk, hogy akkor a dobhártyánkból nem marad semmi, plusz hátulról jobb a hangzás, és hát így nem kell nyakmerevedéssel sem küzdeni, meg tolongó tömeggel). A "lelátók" elején helyet foglaltunk, és vártunk. Az előzenekar a Charlie Dominici zenekara volt, aki mellesleg a DT előző énekese volt (nem sokáig). A csávó hangja rendben volt, de a zene, amit toltak, az valami halálunalmas produktum volt. Alig vártuk, hogy vége legyen. Aztán, nem sokkal később a Dream is színpadra állt. Mindenki visított, ha csak egy tagot is meglátott (míg nem álltak fel mind az öten, persze), pedig sokkal több férfinemű egyén vett részt a koncerten, mint nő. :)
Az Overture 1928-cal kezdtek, aminek kifejezetten örültem, lévén imádom ezt az instrumentális dalt, s szépen bele is folyt a Scenes From A Memory c. albumon egyébként is folytatásként jelen levő Strange deja vu-ba. Újabb öröm --> ezt szintén nagyon szeretem. :) Nem tudom a sorrendet, de ezek a dalok voltak: Take the time (a refrént kurva hangosan és energiával tele énekelte a közönség - elégedett voltam a publikummal), Surrounded, Home (legnagyobb kedvenc, és a közönség is megőrült, mikor meghallotta), The spirit carries on (öngyújtós - telefonnal világítós, közönségénekeltetős melódia), As I am, Endless Sacrifice (igen, köszönjük), I walk beside you (ez az a dal, amit akár a U2 is írhatott volna), Panic Attack, és az új albumról: Forsaken (emtívís, hamarosan klipes cucc), Constant Motion, The Dark Eternal Night (kedvenc az új albumról, zúzós, jó).
A tagok tündériek voltak, kedvencem, Mike Portnoy rengetegszer dobolt állva, és átlátszó volt a dobcucca. :) Látszott rajta, hogy spanolós figura, tartja a kapcsolatot a közönséggel minden koncerten, és csak simán jó arcnak tűnik. John Myung basszer a szokásos visszafogott formáját hozta, John Petrucci gitárost néha szem elől tévesztettem, de kábé nyolcszor cserélt gitárt a buli alatt, Jordan Rudess laza volt, állandóan forgott a szintivel, néha a közönségre mosolygott (amikor épp nem koncentrált a szólójára), James LaBrie pedig kurvajól énekelt, bár az a bajusz- és szakállrendszer még mindig nem jön be. Ő is tapsoltatta és énekeltette a közönséget, és megjegyezte, hogy a magyar közönség milyen "ömézing", és fasza, és juj. (Szerintem mindenhol ezt mondja, de azért jól esett. :))
A hangzás valami állat volt (saját cucc), jól szóltak a hangszerek. Ami még nagyon bejött, az az, hogy a végén minden tag elment a színpad egyik végéből a másikig (spanolni a rajongókkal :)), majd összeölelkezve meghajoltak. Igen, fiúk, így kell koncertet adni.
Nagy élmény volt. :)
Hohhó
Vááúú, a Dream konci napján, 6-án lesz egy éve, hogy átköltöztem ide. Micsoda jubilejum! :D Partyleszitt!
Napozás-problémák
A lábszáram egyszerűen nem akar barnulni.
Affene.
Egy valódi művész
R.I.P. Darvas Iván
Adrian Mole
Adrian Mole hihetetlen figura. Nem az a baj, hogy nincs önkritikája... homlokegyenest mást képzel magáról, mint amilyen valójában, azt hiszi intellektuell, közben meg sötét és naiv.
De én imádom. :D
Ezek a mai fiatalok
Egyszerűen a falat kapirgálom attól, mikor fiatal kamaszlánykák, mikor megkérdezik tőlük, mi a hobbijuk, ezt válaszolják rendkívül intelligens hangon: "Szeretek bulizniiii, pasizniii..." és itt kábé ki is merül a tarsoly. Hát drakulálok. Nemhogy olvasnátok inkább, bazmeg. Vagy bármi más értelmes dolgot. Az már nem megy, odáig nem terjed az érdeklődés.
Egyébként a világ legbutább műsora a Viva zenecsatornán látható Randizóna. Eddig ez a dolog a Club Rotation című izgalmakkal teli diszkós-táncolós műsorban ment, ott a műsorvezető egymással szembe állított két részeg fiatalt, hogy na most ti összejöttök. Bemutatkoztak, tetszik-nem tetszik, smár. Ennyi volt a történet. De ami most megy Randizóna címen, nevetséges. Ha eddig csak félig-meddig égették le magukat a gyerekek (rá lehetett fogni a piára meg a spontaneitásra), most teljesen. Mert józanok, és mert önszántukból jelentkeztek. Mégis mit gondolnak, ott majd megtalálják a nagyőt? Persze, nincs kizárva.
Hogy én honnan tudom mindezt? Nem tagadom le: azért, mert NÉZEM. :D Akkora arcom van, hogy szeretek néha szánakozni mások butaságain. He.
Eddigeddigeddig
Akkor kezdjük onnan, hogy szerda este.
Szerda este negyed hétre értem Egerbe, és a kötelező pletykálkodás és táplálkozás után Nórival nekiláttunk pakolni. Tudniillik már el vagyok költözve Egerből, senki ne keressen arrafelé, sőt, menedéket sem adok. :)
Na szóval, elkezdtük leszedni a falakról a posztereket, gondolván, az a legkönnyebb, ne vegyük el a kedvünket már az elején. Hát nem adta magát ilyen könnyen a dolog. Lejött a vakolat pár helyen, csúnya lyukakat hagyva maga után. Ez nem csak úgy önmagában gáz, hanem azért is, mert egész évben arcoltunk a főbérlőknek, hogy nem fog lejönni, ugyanmá', "hülyevagy?!" Persze lejött. Mit tegyünk? Szaladjunk a Tescoba temperáért, hátha ki tudjuk keverni a fal színét, lefestjük, szép lesz.
Tescoba el, tempera (meg egyéb hasznos dolgok, pl. csoki) megvesz, hazaér, és soksok időt veszt. Túl optimisták voltunk: nem tudtam kikeverni a fal színét, csak messziről hasonlított rá, továbbra is meglátszottak a lyukak (de legalább már nem zöldek voltak, hanem szürkés rózsaszínek. A fal eredeti színe halvány barackos-rózsaszínes volt.).
Egész este méltatlankodás ("tuti észreveszik, ki akarják majd fizettetni") és páni félelem.
Nem baj, folytattuk tovább a pakolást. Az év során összegyűlt tízmillió szatyor, rengeteg ruha, konyhai eszközök... a pakolás mellett belekezdtünk a takarításba is. Amellett, hogy nem vittük túlzásba, sikerült éjjel fél kettőig elhúzni a balhét. Onnan még szórakoztattuk egymást a hülyeségünkkel, és olyan fél 3 tájban elaludtunk. Reggel hétkor kelés, folytattuk a takarítást, és fél 10-kor már cuccolhattunk is le a kocsiba. A főbérlők nem vették észre a lyukakat a falon (vagy ha mégis, nem szóltak - nagyon helyes), és szó nélkül (persze rezsi-elszámolás fejében) utunkra engedtek.
Ez volt egri korszakom eddigi legszomorúbb költözése. Soha nem volt még ennyire szórakoztató lakótársam, nagyon megszerettem, és nagyon bizalmas volt a viszonyunk. Egész évben szétröhögtük a fejünket együtt. Emellett ez a lakás olyan volt, mint egy kis titkos találkahely... annyiban, hogy ide jártak a pasik :), itt nem zavart senki, és bent volt a város közepén. Mindemellett utáltuk a lakást, mert öreg volt, lepukkant, elromlott a fűtés... de azért mégis jó volt. :)
Más.
Anyukám eltörte az ujját kosárlabdázás közben (apukám erre mondja mindig, hogy a sportolás káros az egészségre), így most mindenféle házimunkában segítenem kellett. Tegnap például tésztát gyúrtam. :D Vááóóó. Nem szoktam sütni, ez csak ezért érdekes. Az én asztalom a főzés.
Megint más. Szerdán Dream Theater, és várom nagyon. :) Hatalmas élmény lesz, meg hát rég nem látott ismerősökkel is fogok találkozni. :) Plusz, akkor látom legközelebb Szerelmemet is, és ez a legfontosabb. :)
Most ennyi jutott eszembe hirtelen, pedig mióta nincs net, folyamatosan jönnek a gondolatok, de persze ilyenkor jól elsunnyognak valahová.
Főnix
Na végre!
Gépünk feltámadt hamvaiból, végre ismét van net, és rászabadíthatom a világra magvas gondolataimat. :)
Majd este. Túl sokat akartam mesélni, és most nem érek rá.
