2009/08/27

Új blog

Ha valaki még olvasná ezt a blogot, most ide sasoljon:

http://tentito.blogspot.com

Új blogom, nulla magánélet, annál több mozi, zene, könyv. Egyelőre három bejegyzésnél tartok, de ez természetesen változni fog a jövőben. :)

Betuka :: 22:10 1 komment

2009/07/08

Ez-az

Híreket mondunk:
1. Végre van munkám! Mostantól a Citi Bankban dolgozom majd amolyan adminisztrátor-féleként. Távol áll persze az újságírástól, de nem bánom, mert a saját szakmámban elég nehéz manapság munkát találni.
2. Úgy érzem, hogy be fogom fejezni ezt a blogolást. Én is elhanyagoltam, meg az "olvasók" is, ha vannak (pár embert tudok, aki mindig olvas, de rajtuk kívül senki). Nincs értelme csinálni ezt az egészet. Úgyis akarok könyvet írni (amit hamarosan el is kezdek, amint beszereztem egy laptopot), abba is bele tudom szőni a világról alkotott elképzeléseimet. Ez a blogolás számomra "lejárt", kiment a divatból. :) Rájöttem, hogy nem az én világom.

Betuka :: 08:41 7 komment

2009/06/17

Vezettem

Tegnap elfelejtettem írni, de életemben először beindítottam és elindítottam egy autót! Biza! Még híre-hamva sincs a rutinoktatásnak, ezt csakis elméleti tudásból és némi segítséggel hoztam össze. Persze be voltam szarva, elég félelmetes volt, tekintve, hogy Balázs apukájának dízelmotoros Pözsóját indítottam útjára... aminél ugye máshogy működik a gázpedál egy kicsit. Még vannak hiányosságaim, nem tudom például ezt a kuplungtémát (mikor fel felengedni...), vagy a gázt sem érzem még (még jó, különben megfulladnék - hahahahaha), szóval ez van, de ahhoz képest, hogy életemben először csináltam, egész jól ment, és Balázsék is megdicsértek. :)

Betuka :: 11:50 0 komment

2009/06/16

Új Dream Theater sláger

Tessék tolni, mert jó, főleg a refrén fülbemászó: A Rite Of Passage

Betuka :: 21:42 0 komment

No stress

Az utóbbi hónapokban kicsit túlstresszeltem magam, ez tény. Februárban szemműtét és lábadozás, áprilisban kirúgtak, májusban meghalt nagymamám, rá két hétre nagymamám öccse... egyenesen csodálkozom, hogy nem jött elő jobban a lappangó pánikbetegségem! Szerencsére azt már másfél éve legyűrtem (kopkop), már nem akarok meghalni minden alkalommal, ha gyorsabban ver a szívem, de azért az emléke még kísért néha-néha...
Kicsit le kéne eresztenem. Tök szívesen elutaznék egy olyan helyre, ahol senki és semmi nincs. Ahol nyugi van, és rendbe tudom tenni a gondolataimat/érzéseimet, és nem önt el az információáradat nap mint nap. Olvastam a Marie Claire-ben egy cikket, hogy Németországban vannak mezítlábas túrák, még a kis patakokon is át kell lépkedni! Mekkora már! Oda például szívesen elmennék, akárhányan is vannak. Na szóval, ha valakinek van valami jó kis tippje arra, hogyan lehet eredményesen kiereszteni a gőzt, akkor szóljon! :)

Betuka :: 21:29 0 komment

2009/06/12

Rendszerváltás előtt...

Az oktatónk mesélte, hogy anno a kommunizmusban nem volt tolatólámpa az autókon. Hogy miért? Mert fehér, arról viszont szó sem lehetett, csakis vörösről! Valamint, az elvtársak nem mennek hátrafelé, csakis előre haladás van! No komment.

Betuka :: 21:22 2 komment

2009/06/11

Végre

Vezetni tanulok, kérem alássan, végre-valahára! Eddig csak két elméleti órán vagyok túl, de legalább belevágtam, és ez már valami. Balázzsal együtt csináljuk, így tudjuk egymást biztatni-basztatni.

Betuka :: 22:03 2 komment

2009/06/02

'30-'40-'50

Most, hogy nincs munkám, nagyon ráérek olvasni. És, mivel nagy Agatha Christie rajongó vagyok, csak úgy falom a regényeit. Bár, még így sem tartok sehol, mert a hetvenvalahány regényéből még csak harminchármat olvastam el... no de a lényeg, hogy általa egyre inkább kezdenek érdekelni a harmincas-negyvenes-ötvenes évek. Eddig is volt egy kis vonzódásom ehhez a korhoz, de most még jobban. Igaz, ehhez az is hozzásegített, hogy láttam az Edith Piaf életéről szóló filmet Marion Cotillard-dal a főszerepben (aki egyébként jogosan kapta meg az Oscart érte - hihetetlen, miket tud ez a nő). Meg mostanában szívesen nézek régi filmeket, szinte mindegy is, miről, mert az egész dolog romantikája az, ami megfog.

Betuka :: 10:36 0 komment