Az utóbbi hónapokban kicsit túlstresszeltem magam, ez tény. Februárban szemműtét és lábadozás, áprilisban kirúgtak, májusban meghalt nagymamám, rá két hétre nagymamám öccse... egyenesen csodálkozom, hogy nem jött elő jobban a lappangó pánikbetegségem! Szerencsére azt már másfél éve legyűrtem (kopkop), már nem akarok meghalni minden alkalommal, ha gyorsabban ver a szívem, de azért az emléke még kísért néha-néha...

Kicsit le kéne eresztenem. Tök szívesen elutaznék egy olyan helyre, ahol senki és semmi nincs. Ahol nyugi van, és rendbe tudom tenni a gondolataimat/érzéseimet, és nem önt el az információáradat nap mint nap. Olvastam a Marie Claire-ben egy cikket, hogy Németországban vannak mezítlábas túrák, még a kis patakokon is át kell lépkedni! Mekkora már! Oda például szívesen elmennék, akárhányan is vannak. Na szóval, ha valakinek van valami jó kis tippje arra, hogyan lehet eredményesen kiereszteni a gőzt, akkor szóljon! :)