Lélek

Betuka :: 15:06 8 komment

KOTTA

Nokérem. Tegnap volt vala a Kotta fesztivál Hajdúböszörményben.
A kezdetben gyengécske és unalmasnak nyugodt szívvel nevezhető fesztiválon megnéztük a Road-ot, a Black-out-ot, valamint fél füllel a Kispál koncertet. Az egészben a legjobb az "afterparty" volt, amikor kedves ismerőseinkkel (Road-ék) végigdumáltuk, illetve végighülyültük az íccakát, meg a hajnalt. Sok-sok nyafi után fél öt körül sikerült útra kelniük, de mindez csak azután történt, hogy mindenki készre fáradt - egymástól. :)
Mi pedig nem aludtunk Annuval, hanem jöttünk haza az első vonattal. Délelőtt aludtam valamennyit, de nem eleget, szóval még most sem vagyok top-fitt.
De... jó vót! :D

Betuka :: 16:35 0 komment

Sziget

Ha már Sziget.
Nem tudom, de valahogy már egyáltalán nem vágyom oda. 15 éves koromban mindent odaadtam volna már egy napért is, valamiféle misztikus hatással bírt nálam ez a fesztivál, úgy éreztem, hogy én kimaradok valamiből, ami exkluzív, ami valami hattttalmas buli, meg minden.
De ma... egyáltalán nem izgat. És az a vicces, hogy egyszer sem voltam még ott. De nem is érdekel... egyébként is kinőttem már az egy hétig ottalvós, koszos, zsíroshajas, éheses, aligalvós fesztiválfílingből... persze, míg jártunk Hegyaljára, az nagyon facca volt, élveztük a napi koncerteket, a Tiszában való pancsit, a járkálást (meg minden mást, ami egy fesztiválhoz hozzátartozik - nem kell bemutatnom), de ma már pont elég egy nap is.
A Sziget meg lehet azért sem vonz, mert nem bírom az ilyen hatalmas tömeget, ráadásul ekkora helyen... meg senkit sem találok meg... meg már a fellépők sem azok, akik engem kifejezetten érdekelnek... mittudomén. Kivétel pölö a Prodigy, vagy a Placebo. :)
Na, ennyit a "Sziget-gyalázásról". :)

Betuka :: 20:51 7 komment

Röppost

Most jobban vagyok, mint amikor délelőtt írtam az előző postot.
Csak szólok. :)

Amúgymeg: "Ejnye-ejnye nagypapa, menjen már el nyugdíjba, legyen meg a Szigetlakók nyugalmaaa..." (Uhrin Benedek: Rebeka feldolgozás, by Irigy Hónaljmirigy.)
:)

Betuka :: 20:49 0 komment

Könnyű nyári...

Most amolyan könnyű nyári fílingem van. Tegnap a könnyű nyári vacsora után megfürödtünk (én, húgom meg uncsitesóm), a könnyű nyári ruhadarabok felöltése után feldobtunk egy könnyű nyári sminket meg frizkót, és irány egy könnyű nyári strandparty. Ott Roy és Ádámon izzítottuk a hangulatot, rajtunk kívül alig páran tapsoltak meg visítoztak csak, de nem baj, mert szinte csak nekünk játszott a zenekar. :) (Egyébként nem vagyok az a nagy Roy és Ádám fan, de ez egy nagyon jó, természetesen könnyű nyári bulira sikeredett.)
Ma pedig könnyű nyári strandolás után hazajöttünk (ja, ettünk egy könnyű nyári sajtos-tejfölös lángost), és most írom a könnyű nyári bejegyzésemet. :)

Betuka :: 19:47 0 komment

Where are you?

Ejj, hát nem sokan fordultok meg itt mostanában... sémonjú!

(Nyugi, lesz majd hosszabb post is.)

Betuka :: 09:58 1 komment

Mint egy festmény

Na nem a saját arcomra célzok a címben, hanem a képre. Jó kis photoshop... :)

Betuka :: 18:21 2 komment

Áramszünet, gondolatok, könyvek

Reggel kilenctől egészen idáig nem volt áram. Egyébként tök jó volt, végre csönd volt, nem bömbölt a tévé egész nap, és hát ugye net nélkül is ki lehet bírni (egy ideig ;))... olvastam, elmentem shoppingolni, ilyesmik. Tegnap kivettem a könyvtárból két Jane Austen könyvet, az Emmát és az Értelem és érzelmet. Most ilyen romantische feelingem van (hűű, kicsit keverem a nyelveket? :D). A büszkeség és balítéletet meg múlt héten olvastam el.
Ma pedig befejeztem a Karrierspinéket Louise Bagshawe-tól. Két csajról szól, akik a legjobb barátnők, de egyetemista korukban összevesznek egy pasiügyön, így kábé tíz évre egymás esküdt ellenségei és riválisai lesznek. Közben mindkettő felépíti a "kis" karrierecskéjét, az egyik csaj lemezkiadót vezet, a másik pedig lapkiadót. Pasiznak, férjhez mennek, csalódnak, és, ami a könyv felét kiteszi, az a rengeteg szex. Mondanom sem kell, a könyv egyébként is hálivúdi jellegére még az is rátesz, hogy a nőknek és férfiaknak elég csak egymásra nézni, és máris falrengető orgazmusuk van. Hát persze.
Könnyű nyári olvasmánynak jó volt. :)

Betuka :: 16:21 0 komment

Kutty

Tegnap elvittük az idősebbik kuttyunkat, Arnoldot az állatorvoshoz. Kábé kétszer annyiba került időben, mintha mondjuk egyedül indulok el. De vele... fél óra oda, fél óra vissza. Természetesen gyalog. Nem nagyon bírta a tempót, egyemmeg. A állatorvos meg épphogy ránézett, mondott 1-2 dolgot (mert már csak kontrollra vittük vissza), és annyi. Jöhetett a félórás út hazafelé. Szegény baba van már vagy 14 éves, de még mindig olyan dilis, mint kiskorában. Előszeretettel eszik például vattát (ha beszabadul a lakásba a mi tudtunk nélkül), kölyökkorában pedig zoknit evett. Furcsa ízlés, de hát istenem. :)

Betuka :: 09:38 2 komment

Pucca

Új kedvencem Pucca. Akármit mondtok (már aki ismeri), tudom, hogy a világ leggagyibb figurája, de egyben a legédesebb is. A kétperces történetei is azok. :)

Betuka :: 16:51 5 komment

Fasza fordítások

Ez nagyon súlyos. :D Beszartam a röhögéstől.

(Kedvencem a barack bolyh berregés.)

Betuka :: 14:56 0 komment

Fijúk-jányok

„Amikor egy kislány születik, álmában egy kisfiú elmosolyodik.”

Betuka :: 10:05 5 komment

Macskafogó kettó

Mazsi blogjában egy bejegyzés sarkallt arra, hogy én is idevéssem a gondolataimat ezen filmről.
Készül a Macskafogó második része, húsz év eltelte után. A Macskafogón nőttem fel, kiskoromban kívülről fújtam, annak ellenére, hogy nem értettem felét se, mégis imádtam. A családom szintén. A mai napig szeretem, jó belőle idézgetni (kedvencem: "Hé te, hallod őket? - Persze, kabócák. - Hülye, a rendőröket kérdem. - Öt perce lelőttem őket. - Jézus-Atya-Úr-Isten..." Aki esetleg nem látta még - ohh, mily' hihetetlen! -, az most nem érti, miről van szó. De nem is mondom el, kik között hangzott el ez a párbeszéd... Tessék megnézni. Kötelező!!!), szóval bennem a mai napig él Grabovszkyék meg a patkányok meg Lusta Dick meg mindenki kultusza.
A második rész... állítólag a "nagy öregek" és az új készítők is részt vesznek benne. Kicsit félek... hogy nem fog annyira tetszeni. Nem bízom a mostani "re" filmekben, átiratokban, főleg azokban, amelyeknek az oridzsinál verzsönje kész szenzáció, közkincs, eredeti ötletből táplálkozik. Mert a második részek mindig a mai kort tükrözik. Mi pedig olyannak szeretjük a régi jó filmeket, amilyenek. Az akkori korszak minden eszméjével, technikájával, mindenével. A saját korunkat ismerjük, nem kell bemutatni...
Ha nekem nem is fog tetszeni (azért bízom benne, hogy mégis), remélem, hogy a mai fiatalok, akik nem látták az elsőt (HIBA), kedvet kapnak hozzá.

Betuka :: 19:23 2 komment

Gésa meg minden

Azt mondta a Linda, hogy a Haláli sztori, amivel megnyertük a kreativitási versenyt, be lesz scannelve és felteszik a honlapjukra. Dejódejó. :))

Holnapután megyünk Hegyaljára. Sophie kitalálta, hogy lejönnek értünk kocsival. Ők már ott vannak, szóval most kerülnek egyet. Mindig is tudtam, hogy tündér ez a Nő, de ennyire?... :)

Ma megnéztük az Egy gésa emlékiratait. Azaz tegnap elkezdtük, ma meg befejeztük. Nem csalódtam, a film tényleg látványos és gyönyörű. Picit meg lett kurtítva a sztori, kicsit - amolyan melankolikus, édesbús - hepiend a vége, de nem baj, mindezzel együtt meg vagyok elégedve. :) Bár azt nem értem, ha egyszer a regényben Nobunak nincs meg az egyik karja, akkor a filmben miért van. Hm-hm.

Betuka :: 12:20 0 komment

Ja, a tegnap

Szóval az osztálytalálkozó elég jól sikerült. Őszintén szólva rosszabbra számítottam, de bejött. Voltunk tizenpáran, iszogattunk, eszegettünk (Dani főzött slambucot), beszélgettünk (természetesen a suli, munka és ilyesmik kerültek előtérbe téma szempontjából), sztorizgattunk, és egy csomót röhögtünk. :)
Lehet, hogy felnőttünk és megkomolyodtunk valamelyst? Nekem ez a feeling jött le.

Betuka :: 16:44 0 komment

Telepohár

Hűvöset akarok. Filmet akarok nézni. Békét akarok. Csak ülnék, és írkálnék mindenféle hülyeséget, mint Carrie a Szex és New York-ban. Holnapot akarok. Pénteket akarok, mert akkor megyünk Hegyaljára. Aludni akarok. Szomjas vagyok.

Valaki üssön le.

Betuka :: 16:41 4 komment

Dazsi

Rohadt álmos vagyok. Mindjárt indulok "weekend bulira", ami nem más, mint egy kisebb osztálytalálkozó egy volt oszitársamék víkendházában. Remélem jó lesz a hangulat, mert ha nem, azonnal húzni kezdem a lóbőrt. Kíváncsi vagyok, ki jön el... a múltkor is alig voltak... (na igen, a mi osztályunk sosem volt az a kifejezetten összetartós fajta...)

Más. Tegnap előtt megcsípett egy darázs. Ez így önmagában nem túl izgi tény, ugye, de ha aszondom, hogy ez csak egy darab dazsi volt a kábé húszból, ami rászabadult a lábamra, már rögtön érdekesebb. Épp állok az állomáson, feltettem a vonatra a Babámat (najó, fel tudott szállni magától is), odalépek az egyik virágláda (betonból) mellé, és úgy tűnik, megbolygattam egy fészket (fogalmam sincs hogy), mert egyszer csak a láda aljából jönnek elő a darazsak. Csak jöttek és jöttek... ijedtemben kiurgottam a papucsomból.
És egy megcsípett. Azannyacsipájátaztat.

Betuka :: 19:02 2 komment

Ezek a mai "fiatalok"

Ma épp Annuval mentünk haza, amikor mellettünk egy kocsiból kiszólt valaki: "Cicc!" Ez valamiféle figyelemfelkeltő megszólalás szeretett volna lenni. Hát, nem jártak (mert ketten voltak asszem) sikerrel, ezért fogták, és jól ránkdudáltak - persze ott mentünk el mellettünk. Dobhártya bánta, sebaj, engem nem izgatnak fel az efféle dolgok. Ezután jött a kedvencem: a füttyögés...
De végül hoppon maradtak a drágák.

Betuka :: 20:21 5 komment

Udvarlás a'la "kivagyokmivagyok"

Tegnap előtt este a klubban épp a pultnál álltam, amikor egy csávó elkezdett nekem vakerálni, Jessicának hívott (fogalmam sincs miért), meg akart hívni valamire. Épp löki nekem a szöveget, mikor egyszer csak közbeszúrja: "húzd ki magad!" Hát anyukádat. Így kell udvarolni?! :P
Aztán nagy kegyesen elárulta, hogy ő a hajdúdorogi alpolgármester fia (mintha tudnom kéne, ki az, vagy ha érdekelne is...), és hogy meghívhat-e másnap este vacsorázni. Hát, mondom, ez most bukta, megköszöntem az italt, és továbbálltam.
Nem bírom, ha vigéckednek nekem...

Betuka :: 16:39 5 komment

Nosztaliga

Tegnap elővettem a régi leveleket, amiket kaptam, és elkezdtem olvasgatni. Felidéződött bennem a régi jó rockerkorszak, amikor megőrültünk a Junkiesért, Mansonért, meg ki miért... hajj! :)
És olyannyira elkapott a láz, hogy az üres falra kiraktunk egy Junkies posztert.

Viva la Rock'n'Roll! :)

Betuka :: 10:25 0 komment