A szórakozás nem egyenlő a művelődéssel.

Az ember, ha szórakozni akar, akkor kikapcsolódni szeretne. Lehet ezt tenni tartalmasan vagy valami agyleszívó tevékenységgel is: a lényeg, hogy ne kelljen túl sokat gondolkodni.

A művelődés az, amikor az ember ténylegesen építő jellegű cselekvést végez, komoly témájú, kevésbé emészthető dolgokat olvas, hallgat, néz, stb. A baj akkor van, ha valaki összekeveri a kettőt.

Mert lehet, hogy engem elszórakoztat például egy Favorit című műsor, ha este fáradtan hazaesek (munkából, suliból, mindegy). Nem kell hozzá "tenger ész", csak nézi az ember és néha bárgyún elmosolyodik egy-egy riporton, vagy épp azon bosszankodik, hogy már megint milyen idiótaságot beszélt Paris Hilton. Akkor van baj, ha valaki szabályosan keresi, nézi-nézi mindenáron, mert azt hiszi, ebből valami fontos információhoz jut a világról, vagy hogy ettől majd jobban megismeri a sztárokat, meg a többi bugyuta celebet. Egyszóval: aki értéket lát benne.

A szórakozásnak csak pluszt ad, ha agyat épít. Ha van benne érték. De nem kötelező. A művelődés viszont mindig ad.

Aki pedig a szórakozást kemény művelődésnek tartja, gondolkodjon el kicsit.