Nem csalni!
Az előbb volt egy film, a Szobatársak. A lényeg, hogy a főszereplő srác nőjét megdugta a lakótársa, majd 8 hónappal később örökölt egy házat, és az új barátnőjével beköltöztek, de kerestek lakótársakat is, akik végül egy pasi meg egy csaj lettek. Megint csak a lényeg, hogy a srác elutazik üzleti útra, és addig a barátnője, aki mindaddig hűségesnek mutatkozik (és annak is mondja magát) egy buli hevében (bár eleinte tiltakozik) lefekszik mind a két lakótárssal... a sráccal már el is jegyezték egymást, de ezzel mindent felborított.
Ezzel kapcsolatban jutott eszembe, hogy én mélységesen elítélem a megcsalást. Semmilyen formája nem megengedett, és nem szeretem, ha valaki azzal takarózik, hogy "csak szex" volt, de azért én nagyon szeretlek! Könyörgök: ha szeretek valakit, nem csalom meg! Vagy ha mégis, akkor annyira talán mégsem vagyok szerelmes... Soha nem lehet akkora a kísértés, hogy az ember ne tudja magát visszafogni. Vagy ha mégis, igenis kössön csomót mindenki arra, amije van, és vonuljon vissza. Ilyenkor az ember nem gondol arra, hogy mi lesz, ha kiderül. Mert elmondani is nagy franc ám! Ilyenkor az ember nem azért tálal ki, hogy a másikkal őszinte legyen... hanem hogy a saját bűntudatát eloszlassa! És mi lesz a másikkal? Ki nem szarja le, hisz én őszinte voltam! Ó igen. Az kit érdekel, hogy a másiknak ez kurva rosszul esik? Hogy ezzel felboríthat akár több éves kapcsolatot is?
Megéri? Szerintem nem.
Na, megvolt a hegyi beszéd. Nem kell egyetérteni, és senki felett nem akartam ítélkezni, csak ezt gondolom.
Betuka :: 23:19
7 Kommentek:
Félig-meddig néztem a filmet... nekem a vége nagyon odab*szott. Sokat elmélkedtem én is erről... sajnos az alkohol valóban iszonyúan be tud kavarni... rejtett vágyak, ösztönök, indulatok kapnak szabad utat... de ha ezzel tisztában van az ember, akkor ne igyon annyit! Vagy csak "biztonságos" társaságban. Nem tudom magamban eldönteni, hogy pl mi számít megcsalásnak... Ez gázul hangzik, de így van...:( Amúgy én nem csaltam még meg senkit, nem is szándékozom. Igazad van: ha valakit szeret az ember, tulképp eszébe se jut, mert minek is? ha meg igen, akkor ott - ha kicsi is - de valami gubanc lehet. Talán... de inkább találjuk meg és szeressük! :)
Nálam már a fogdosás, csók számít már megcsalásnak, a flört még nem. :)
Én is ezt mondom: ha van szerelem, miért kellene más?...
Én ezzel maximálisan egyetértek, úgy ahogy írod!!
Az érzelmek változhatnak, de akkor meg kell mondani a másiknak, és nem a háta mögött szórakozni, mert az igen gusztustalan.
Kár, hogy kevesen gondolják így. :((
Tökéletesen egyetértek. Én sajnos tudom, milyen érzés megcsalva lenni, az ellenségemnek se kívánom. :/ Nagyon nagyon rossz, és ha meg is tudom bocsátani és boldog vagyok utána a párommal, örökre ott marad az emlékezetemben, mint egy makacs folt... hihetetlenül nehéz.
Igen, igen, igen. A megcsalásra nincs mentség. Én egy gyerek mellett is azt mondom, hogy nem bocsátanék meg a férjemnek és Ő tudja is ezt. Persze most még nagy a szám, mert egyenlőre nem történt meg, de gondolom, hogy ha egyszer megtenné, akkor az nem az utolsó lenne, tehát...
Janka, igen, sajnos velem is megtörtént már :(, ezért tudtam ebben a postban olyan jól fújni a habos vért. :) De komolyan, ennél megalázóbb érzés nincs.
cirmilla: igen, az a baj, hogyha megbocsátasz, azt hiszi majd, hogy Nálad mindent szabad. Mondjuk gyerek mellett tényleg nehéz kérdés...
Megjegyzés küldése
<< Haza