"Love you to death"
Nem szoktam (mostanában :)) ömlengős szerelmes postokat írni, de most mégis megteszem, mert épp erről beszélgettünk a kolléganőkkel a szerkesztőségben (igen, ahelyett, hogy dolgoztunk volna, ejnye).
Na szóval. Arról volt szó, hogy minél tovább együtt élsz egy pasival, annál inkább megunod/megutálod/eleged lesz belőle és a hülyeségeiből, amelyeket kezdetben imádtál.
Hát nem tudom, de én nem így érzek. Igaz, még "csak" két és negyed éve vagyunk együtt Balázzsal, de úgy érzem, hogy ahogy telik az idő, egyre jobban szeretem. :) Jó, nyilván nem tudhatom, milyen lesz tíz év múlva, de azt már most tudom, hogy nem fogom "megutálni"... mekkora hülyeség ez! Persze, változik a két ember, de létezik, hogy olyan szinten "elváltoznak" egymás mellett, hogy végül nem értik meg egymást? Akkor ott szerintem kezdetben sem volt klafa valami... vagy összekeverték a szerelmet a szenvedéllyel... Én mindenesetre biztonságban érzem magam érzelmileg, ez a lényeg. :)
Betuka :: 12:55
6 Kommentek:
Mi egy hónap híján három éve vagyunk együtt, és eddig még én is ott tartok, hogy ahogy telik az idő, egyre inkább szerelmes vagyok. Szüléim viszont 25 év alatt bőven "elváltoztak egymás mellett", most rettenetmód utálják egymást, és épp a hetekben válnak külön végleg. Egyébként szerintem náluk se stimmelt minden már az elejétől kezdve, mégis 20 évig nem volt gond. Az utóbbi években mérgültek el. Fene se érti az okát. Kár is ilyenkor már keresni. Ellenpéldákat is látni milliót, lényeg az szerintem, hogy egy házasság előtt mindenképp ki kell próbálni mindenféle élethelyzetet, úgy értem, hogy én plö nem fogok addig férjhez menni, amíg nem éltem együtt, egy háztartásban az illetővel minimum 2-3 évig...
Igen, sajnos nem mindenki választja a megfelelő partnert, amikor meg már család van, gyerekek, akkor nem lehet csak úgy szakítani... és a válás nem csak két ember ügye, akármennyire is annak kellene lennie...
Egyetértek azzal, hogy minél jobban meg kell ismerni a másikat, és MINDIG meg kell beszélni, ha úgy érzed, bajod van a másikkal. Így csak nem lehet később sem túl nagy gond... :)
..azé' tőlem jár egy big riszpekt' ezért a véleményért..:)
Köszi, de miért is? :)
hát..én úgy fogalmaznám meg h kell egyfajta érettség h az ember ne csak az első néhány hónapot lássa rózsaszín ködbe...és ne forduljon vissza az első problémánál...
Hát igen... nálunk az első hónapok valóban rózsaszínek voltak :), és utána is, annak ellenére, hogy mindig is voltak/vannak kisebb vitáink :) Az ember érzi, ha valakivel összepasszol, és nem csak az újdonság varázsa hajtja.
Megjegyzés küldése
<< Haza