Mint a színházban

Szomorú, amikor az embert hülyének nézik azok, akik (elvileg) szeretik. Persze nem mondják ki nyíltan, csak éreztetik. Egy apró, jelentéktelen kérdésre fél órás, világmegmagyarázós felelet, ha pedig őszinte vagy, furcsán néznek. Marad a művigyor, a színpadiasság, a rongyrázás. Blöee.

Betuka :: 13:47