2007/08/15

Trú uniformisok

A minap Balázzsal a tucat kinézetről beszélgettünk.
Most kivételesen nem a plázacicákra meg a trendi öltözetekre gondolok, hanem az egységes rocker uniformisra.
Hogy aki rokker, annak kötelező a fekete cucc, a bakancs, a fekete smink, a zenekaros póló, estébé.
Bevallom, kiskoromban (amikor még fiatal voltam és bohó) én is így öltözködtem. Próbáltam a jóízlés határain belül maradni, néha ki-kicsusszantam, de nem volt vészes.
Soha nem volt málhazsákom vagy szimatszatyrom. Zenekaros pólóim voltak, meg bakim is (bár ne lett volna), meg hosszú sötétbarna hajam (nem mindig fekete).
Kinőttem. De vannak, akik ezt nem növik ki. És inkább továbbra is maradnak a fekete ruháknál és a bakancsnál. Mindenki azt csinál amit akar persze, de akkor nem kell az egyforma plázacicákat szidni, mert a másik oldalon ugyanaz van, csak mások a cuccok, az eszmék... de ugyanúgy van "futószalag". És ezt nem szabad elfelejteni.

Véredény

9 Kommentek:

At csütörtök, augusztus 16, 2007, Blogger vadalma mondta...

a bakancs a világ legjobb dolga. :D mai napig imádom, bár hozzátenném, hogy szegecses-pólós rokkker sosem voltam. ;)

 
At csütörtök, augusztus 16, 2007, Blogger Betuka mondta...

én igen! :DD
a bakit viszont nem szerettem, de lehet csak azért, mert kényelmetlen volt...

 
At csütörtök, augusztus 16, 2007, Anonymous Névtelen mondta...

...és én ezért jártam mindíg (legalább) piros pólóban koncertekre..:D. olvasgattam ilyen ld50-es adatlapokat....kb mindenütt: "szeretem: blablabla... utálom: a plázacicáka..." eh..kösz..igen innen nézve ők a feketék...onnan nézve meg mi..

 
At csütörtök, augusztus 16, 2007, Blogger vadalma mondta...

nekem a steel olyan volt(még mindig olyan) mintha az én lábamra tervezték volna. :) kényelmes és hasznos. :)

 
At csütörtök, augusztus 16, 2007, Blogger Betuka mondta...

Pocok, igen, ezt mondom. :) Egyébként örülök, hogy újra látom az arcod a kommentelőben :D

Dalmám, ha Neked kényelmes és szereted hordani, hát hordd! :) Én azt nem bírom, ha valaki azért vesz, mert "kötelező". Mint annak idején én. :D

 
At csütörtök, augusztus 16, 2007, Anonymous Névtelen mondta...

Hm, ezen már én is gondolkodtam, csak nem fogalmazódott meg ilyen tisztán.
Mikor elkezdem Nightwisht hallgatni, anyám rögtön rítt, hogy "ugye te nem fogsz böszme bakancsokban meg depressziószínű ruhákban járni?" persze mondtam, hogy még jó, hogy nem, az én lételemem a tarkaság.
Erre meg lehet nézni mostanság: bakancs, fekete+piros cuccok. Az én mentségem az, hogy a fekete vékonyít, a pirosat imádom, a zenekaros pólóimat a zenekarok miatt szereztem be (arról meg nem tehetek, h fekete alapra gyártják őket - kivéve a Republicot :) ), a bakancsvételre meg akkor került sor, mikor az ötödikféle cipő se bírta a vízterhelést és a strapát, amit rázúdítottam. A Steel eddig kitűnőre vizsgázott, és nekem is mintha a lábamra öntötték volna ^^ Végére meg már annyira hozzászoktam ehhez a stílushoz, hogy nem érzem jól magam totál világos, tarkabarka ruhákban, mint rég.
Valamint még egy dolog: szeretem, ha más "rokkkerek" látják, hogy én is hasonló stílust hallgatok, ezzel úgy érzem, mintha egy külön közösség része lennék, akik tagjaival bármikor szívesen szóba elegyedek. Nem hinném, hogy a plázacicáknál megvan ez az érzés.

 
At csütörtök, augusztus 16, 2007, Blogger Betuka mondta...

Tökéletesen értelek. :) Nekem is megvolt anno az a fíling, hogy szinte összekacsintottam valakivel az utcán, csak mert pl. egyforma pólóban voltunk. Vagy, a múltkor egyedül utaztam a vonaton egy sráccal, és túl hangos lehetett a NW a lejátszómban, mert megkérdezte, mit hallgatok :) És tök jól eldumáltunk, főleg zenéről.

Ott van viszont a tény, hogy ahogy manapság kinézek, senki nem mondja meg, miket hallgatok. És azért az vicces, hogy néha öltözködésileg a plázacicák közé sorolnának, de ha elárulom, hogy épp Dark Tranquillity-t dudorásztam magamban, rögtön máshogy néznek rám. És mi ez, ha nem külső alapján való ítélkezés?...

 
At csütörtök, augusztus 16, 2007, Blogger Betuka mondta...

Ja, még valami:
írtad, hogy a plázacicáknál nincs meg az "összetartozunk" érzés. Persze, hogy nincs, hiszen a rokkerek mindig is egy kisebb szubkultúta voltak, míg a trendi csajok/pasik igyekezték felvenni a világ ritmusát, a divatot, inkább beleolvadni a tömegbe, mint valamivel kitűnni... de ez is összemosódik már jópár éve, szerintem...

 
At kedd, augusztus 21, 2007, Anonymous Névtelen mondta...

Nah, hát nekem is volt ilyen korszakom. :) Nekem még szimatszatyrom is volt, amit szépen telefirkáltam dalszövegekkel. :)) Még meg is van valahol, azt hiszem. :) A fekete nálam is alap, de mindig az volt, mert mint már előttem is említették: slankít, és ez számít :D Zenekaros pólókat is vettem anno, naná :)) Hasznukat veszem a mai napig, azokban alszom, vagy ilyen itthoni-semmittevősnek jók. Mi is van még? Ja igen, csíkos zokni. Na az viszont valami fétissé nőtte ki magát nálam :)) De nem csak a piros-fekete csíkos, az egyhangú, hanem a lehető leglehetetlenebb színösszeállításokat keresem, minél kevésbé összeillő, annál jobb :))

A bakancsommal meg én is összenőttem, mintha a lábamon se lenne :) Viszont, az is igaz, múlt télen már keveset hordtam, mert macerás. A ki-befűzés. Lustulok is már... :D

 

Megjegyzés küldése

<< Haza