Szerencsésen haza

Nahátakkorkéremszépen. Írjuk meg az első értelmes postot ide. :)
Az úgy volt, hogy tegnap beutaztam Egerbe, és ott kedves Kata barátnőméknél húztam meg magam. Teljesen máshogy képzeltem az albérletet, mint ahogy elmesélte, de így is konstatáltam, hogy jó kis hely. :) Volt ágyam, vettünk pizzát, szóval aranyélet. Este sétáltunk egyet a városban, élveztük a kellemes időt (tiszta volt és friss), a zongoraszót a Dobó tér felől, nézegettük a kirakatokat... na igen, ebben is el lehet fáradni. Mikor hazaestünk, tanulás helyett még dumáltunk, megnéztük a Doktor House-t, és alukáltunk. Kata szobatársai, Marci és Szilvi még akkor kezdtek vacsorázni. :)
Másnap reggel mentem vizsgázni nemzetközi médiamodellekből. Tanár úr elnézte a termet, így félórát vártunk rá (mondjuk ő is ránk...). A feladatsor majdnem ugyanaz volt, mint az előző, de most már remélem meglesz a kettes... ja igen, ez már uv volt... nem is mondtam? :)) Na, most mondom.
Aztán felmarkoltam egy Palettát (megint benne van három írásom), shoppingoltam, mentem haza Katáékhoz. Ettünk, aztán pakoltunk, hogy megyünk haza. Én kitaláltam, hogy előbb együnk egy fagyit. Jó. Aztán kitaláltam, hogy nekem kardigán kell. Kata ajánlotta, hogy menjünk be a Skálába, nézzünk kardigánt. Na ott nem volt, bementünk egy másik helyre (nem kellett volna már), onnan is ki, és mentünk fagyizni. A fagyisbácsinál (Bagaméri, höhö) sor állt, nem baj, kivárjuk, igaz, le fogjuk késni a buszt. Fagyi megvesz, órára ránéz: öt percünk van!! Rohanás a buszhoz, közben fagyiharapás, taknyunk-nyálunk egybefolyva, busz elér... nade, nálunk a fagyi. Mit tudtunk volna tenni? Kidobtuk a jó kis fagyit... :( Nekem már csak egy csücsök volt, de Katának több... szóval a buszt elértük. Hurrá.
Leszálltunk Nyékládházán, ott találkoztunk Misivel, aki jött velünk haza. Elvileg háromnegyed órát kellett volna várnunk a buszra, hát persze, hogy nem jött. Annyakínnya. Szenvedtünk, hülyültünk, Bakerolls-t ettünk, meg minden. Háromnegyed óra helyett vártunk két és felet.
Ehhez még hozzá kell tenni, hogy ez a busz is késett. Mff.
Sikerült 5 óra alatt hazajutnom. És most olyan fáradt vagyok, hogy nagyon.

Ja, a Swimming Pool ("A medence" :D) c. filmet ne nézzétek meg. Misi mondta.

Betuka :: 21:31